Az első írásos feljegyzések 1326-tól találhatók. Akkor a Reszneky család adományozott birtoka volt. A Resznekyek 1403-ban elveszítették hűtlenség miatt. Akkor még Szentgyörgy néven említik. Az elvesztett birtokhoz tartozott a Zalán járó kétkerekű malom is. Ezeket Zsigmond király Egervári Mihálynak adományozta. 1523-ban Kanizsai László birtokolta 26 lakott jobbágy telekkel együtt. Az egervári vár tartozéka volt.
1532-ben Bécs ellen vonuló török sereg kirabolja és pusztítja. Ezt követően különböző földesurak birtokolták.
1532-ben Bécs ellen vonuló török sereg kirabolja és pusztítja. Ezt követően különböző földesurak birtokolták.
1596-ban ismét 16 porta található és a bírói ház. A Bocskay féle hadjárat után csak egy lakott és 6 elhagyott porta található.
1629-ben a török uralta a falut. Fehérvári pasának adóztak. 1643-ban a portyázó törökök szintén kirabolták és felgyújtották. 1651-ben felépítik az elmenekült jobbágyok a falut.
1664-ben a csata felé vonuló törökök szintén kirabolják a falut és elpusztítják. A templom megmenekül a pusztulástól.1676-ban Széchenyi György kalocsai érsek megvásárolja.
A község területe 1697-ben tiszta úrbéres falu volt.
1706. November 6-án és 7-én a Győrvári csata alkalmával szintén kirabolják és felgyújtják a falut.
Ezt követően újra lakott települést alakítanak ki. A kialakítás következtében a Szélvíz patakon már fafűrészelőt telepítenek. Tanítói lakást alakítanak ki, a tanító a 6 gyereket a saját lakásán tanítja.
Ebben az időszakban létrehozott településen már kocsma is található. A község külterületén halastavakat alakítanak ki.A XIX.sz. elején 27 házat, 57 adófizetőt és 27 jobbágyot tartanak számon.1830-ban a Szentgyörgyi plébániához tartozik Börönd, Kávás, Zél és Cséb.
Később a falut a Zala névvel hozzák összefüggésbe, így alakult ki jelenlegi neve.
